Ne Tudjad

📌Gyurcsány Ferenc utolsó mohikánja került az új ÁVH élére ⚠️Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, a történet alapja, hogy az ország a gazdasági csőd szélén állt 2009 elején, de az akkori kormány szellemi hátországát jelentő Progresszív Intézet elemzőjeként dolgozó Unger Anna megvédte Gyurcsány Ferencet. Bár a tiszás táborban is felháborodást keltett, Melléthei-Barna Márton, a miniszterelnök sógora pedig egyenesen ellenezte, végül Magyar Péter akarata érvényesült, és Unger Anna politológus lett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke. Unger 2008 és 2009 között a Progresszív Intézet vezető elemzőjeként dolgozott, és ez idő alatt számos, Gyurcsány Ferencet és a kormányát mentegető cikket jegyzett. Ezek közül a legkínosabb alighanem a 2009. február 12-i, ami mindössze 37 nappal a kormányfő bukása előtt jelent meg. A vagyonvisszaszerzési hivatal újdonsült vezetője még az utolsó utáni pillanatban is kényszert érzett, hogy rendre utasítsa Gavra Gábort, a Hírszerző munkatársát, amiért az felvezette: bizony, a miniszterelnöknek is köze lehet Magyarország politikai és gazdasági hitelvesztéséhez. Unger válasza már a felütésében is csodálatos. Azt írta: „Nem egyszerű dolog egy olyan publicisztikára reagálni, melynek fő üzenete a magyar politikai nyilvánosságban már évek óta élő paradoxon: nevezetesen, a miniszterelnök tehet mindenről, s annak ellenkezőjéről is.” Milyen bölcs gondolat! Bár kissé furcsán hangzik valakitől, aki az O1G tábor egyik hangadója volt éveken keresztül, és a mostani, bizottsági meghallgatásán is a lényeget tekintve arról beszélt – szinkronban Magyar Péter valamennyi felszólalásával –, hogy Magyarország szinte minden (vélt vagy valós) problémájáért Orbán Viktor a felelős. Az Ungert kiborító cikkben egyébként Gavra amellett érvelt, hogy Gyurcsány hitelessége a nemzetközi befektetők előtt is összeomlott. És mivel cáfolta ezt a progresszív politológus? Ezzel: „Okkal kételkedhetünk abban, hogy az a nemzetközi befektetői kör (…) valóban tisztában van a hazai belpolitika részleteivel.” Majd tovább ment, és kétségbe vonta, hogy a hazánkba adott esetben százmilliókat vagy milliárdokat befektető külföldi nagyvállalatok, az ország hitelezői vagy éppen a hitelminősítők tudják-e, „ki a miniszterelnök, annak per pillanat milyen parlamenti támogatottsága van”. Mert a nagytőkések arról híresek, hogy vaktában szórják a pénzüket, ugye bár… Unger tehát politológusi diplomával a zsebében nemes egyszerűséggel átsiklott afelett, hogy Magyarország ekkorra túl volt az őszödi beszéden, a 2006 óta tartó politikai válságon, az SZDSZ kilépésén a koalícióból, és még sorolhatnánk. De úgy is fogalmazhatnánk, hogy az objektivitásnak – amely egy jogállamban az elsőszámú elvárás lenne egy korrupcióellenes hatóság vezetőjétől – még a látszatára sem adott. A cikk későbbiekben szabályos Gyurcsány-apológiává vált. Unger azon bosszankodott, hogy a szegény miniszterelnököt akkor is támadják, ha csinál valamit, és akkor is, ha nem. „E két kritikát érdemes megfelelő ritmusban váltani, leginkább a miniszterelnökhöz igazítva: ha egyeztet, vagy szeretne, tegyük ezt szóvá – ha pedig nem egyeztet, akkor erre panaszkodjunk” – gúnyolódott az egyik bekezdésben. Aztán jött a felelősség szétterítése: „Nem a válság, és nem a miniszterelnök felelős azért, hogy az elmúlt 20 évben számos kérdésben képtelenek voltunk a tabutémákat érdemben napirendre venni.” Majd: „Nagyon sok dolog, mondhatni, a magyar gazdaság és társadalom állapotának egésze nem róható fel kizárólag a jelenlegi miniszterelnök kontójára.” Ezek egyébként a legvitaképesebb gondolatai, de éppen ezért érdekes, hogy ez a kifinomult politológiai óvatosság 2010, és különösen 2026. április 12. óta egyszer sem jelent meg nála.

📌A tiszások gyűlöletcunamit zúdítottak a papokra Magyar és Erdő kézfogása után ⚠️ Magyar Péter követőinek nagyon nem jött be a miniszterelnök dörgölőzése a katolikus egyházhoz és ennek a kommentszekcióban erőteljesen hangot is adtak.. 2026. augusztus 20-án, a Tisza közössége Facebook-oldalain megjelent több fénykép, amely Magyar Péter miniszterelnök és Erdő Péter bíboros, prímás Szent Jobb-körmeneten való köszöntését ábrázolja. A birtokunkba jutott kommentek döntő többsége ezzel szemben szélsőségesen ellenségesen reagált. A hozzászólásokban személyes sértések, dehumanizálás, pedofília-vádak és fizikai büntetés kívánása dominált. A miniszterelnök katolikus egyházfőhöz való közeledését a Tisza közösség komment-szekciójában felháborodás és gyűlölet követte. 📍Megdöbbentő gyalázkodáshullám Dominálnak a személyes sértések, a pedofília-vádak, a dehumanizálás és a fizikai büntetés kívánása. Válogatott példák szó szerint: • „Ez a pap egy undormány.” (I. T.) • „Az ilyen csuhások miatt kerülgeti az embert a hányinger!!! … az nem is ember!!!” (G. L.) • „Mocskos kétszínű csuhás!” (T. D.) • „Az volna kérésem Miniszterelnök Úr:: vigyázz az Egyház vezetőivel… S közöttük van a legtöbb:: meleg S pedofil!!!” (R. H.) • „Ez egy pedofilsimogató szarházi tetű!” (Cs. J.) • „Akkor hiszek a papoknak ha mindet kasztrálják” (E. T.) • „Már rég le kellett volna léptetni! … De egy véletlen baleset segítene.” (A. B.) • „A büdös csuhás undorító féreg” (A. H.) • „Ez az Erdő Petyka, egy hulladék ember.” (B. G.) • „Gerinctelen pedofideszes… szégyen ez az ember!” (N. G. A.) A kommentek jelentős része az egész katolikus egyházat „élősködő szektának”, „fideszcsicskának” vagy „pedofilok búvikának” nevezi, és követeli az állami támogatás megszüntetését vagy a klérus eltávolítását. 📍Jogi keretek A magyar Büntető Törvénykönyv több tényállása is érintett lehet. A Btk. 332. § szerinti közösség elleni uszítás akkor valósulhat meg, ha a közlés erőszakra vagy gyűlöletre uszít valamely vallási közösség ellen. A legfelsőbb bírói gyakorlat szerint a dehumanizáló, erőszakot kívánó megfogalmazások – például a kasztrálásra, „véletlen balesetre” vagy „undorító féregre” utaló szövegek – átléphetik a véleménynyilvánítás határát. Emellett a Btk. 226–227. § szerinti rágalmazás és becsületsértés is felmerülhet, mivel a konkrét személy, Erdő Péter elleni, valótlan vagy sértő állítások (pedofília, „hulladék ember”) magánindítványra büntethetők. A Btk. 215. § a vallásgyakorlás megzavarásáról, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján a vallási közösség méltóságának súlyos megsértése is értékelhető. A Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az online platformokon megjelenő, nagy nyilvánosság előtt tett, ismétlődő és intenzív gyűlöletbeszéd nem élvezi a véleményszabadság teljes védelmét, ha a közlés célja a megfélemlítés vagy a közösség lealacsonyítása. Nemzetközi szinten az Emberi Jogok Európai Egyezménye 9. cikke a vallásszabadságot, 10. cikke pedig a véleménynyilvánítás szabadságát védi; a két jog együttesen érvényesül. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetes gyakorlata szerint a véleményszabadság nem terjed ki a gyűlöletbeszédre, különösen akkor, ha az erőszakra uszít vagy egy vallási csoportot dehumanizál. Ezt erősítik meg többek között az Erbakan v. Törökország, a Gündüz v. Törökország és a Féret v. Belgium ügyekben hozott ítéletek. A „kasztrálás”, „véletlen baleset” vagy hasonló jellegű közlések a 10. cikk (2) bekezdésének korlátozási körébe eshetnek, mert sértik mások jogait és a közrendet. A bíróság hangsúlyozza: a vallási vezetők kritikája megengedett, de a személyes méltóság és a közösség elleni uszítás határa átléphető, ha a közlés intenzitása és terjedése jelentős. A hazai bíróságok az európai bírói gyakorlatot követve egyre gyakrabban állapítanak meg felelősséget online gyűlöletbeszéd esetén, különösen akkor, ha a kommentek ismétlődően és nagy nyilvánosság előtt jelennek meg.

📌Baka lányának a cége Nagy Mártonéktól kért támogatást, közben apja a kormányt gyalázta ⚠️Néhány napja Baka Andrást a Tisza-párt jelöltjeként köztársasági elnökké választották, és augusztus 19-én hivatalba lépett. Ugyanebben az időszakban – amikor Baka a rendszer legkövetkezetesebb bírálójaként volt ismert –, a családja egyik vállalkozása a kormány kedvezményes hitelkonstrukciójának haszonélvezője lett. Amikor Baka 2012 elején elhagyta a Legfelsőbb Bíróság elnöki székét, sokan a magyar igazságszolgáltatás egyik legfontosabb függetlenségi csatájának veszteseként emlékeztek rá. Talán éppen emiatt, sértett emberként az elmúlt években Baka nem vonult vissza, hanem az Orbán-kormányok következetes kritikusa volt. Nyilvános megszólalásaiban az Orbán-korszakot következetesen ostorozta, 2022-ben az AFP-nek úgy fogalmazott, hogy Magyarországon olyan fajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben – a bíróságok működnek, de az egész szisztéma a politika befolyása alatt áll. Kiemelte, hogy az unió egyik legkorruptabb országában a korrupciós ügyek alig jelennek meg a bírósági ítéletekben, mert a politika gátolja a vádemelést. 📍A családi kapcsolat és többszöri kormányzati kamattámogatás A nyilvános internetes enciklopédia tartalma alapján Baka András és Kövesdi Katalin házasságából született Ágnes gyermekük. A rendelkezésre álló információk és a dokumentumok szerint az LHC Holding Kft. utóbbi Baka Ágnes érdekeltségébe tartozik. A kormany.hu oldalon elérhető nyilvános adatok szerint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 2023. januári „Csoportos Támogatói Okirata” a Széchenyi Mikrohitel Konstrukció keretében nyújtott kamat- és kezelési költségtámogatásról szóló listán ugyanakkor a több, mint tízmilliós kedvezményben részesülők között szerepel az LHC Holding Kft. A táblázat szerint a cég 2023, 2024 és 2025 évekre vonatkozóan kapott kamattámogatást és kezelési költségtámogatást. A Széchenyi Mikrohitel MAX a KAVOSZ által koordinált, állami támogatással működő beruházási hitel, amelyet mikro- és kisvállalkozások vehettek igénybe ingatlanvásárlásra, -fejlesztésre vagy eszközbeszerzésre. A program lényege, hogy a piaci kamat egy részét az állam átvállalja, így a vállalkozások fix, jelentősen kedvezőbb nettó kamattal törleszthetnek. A 2023-as csoportos okirat a 2022-ben befogadott, 2023 januárjában bejelentett ügyletekre vonatkozik, és a pénzügyi intézményeknek előlegezi a támogatást. Az LHC Holding Kft. 2021. október 14-én alakult, főtevékenysége saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése.

📌 A megfélemlített Alkotmánybíróságtól nem várható pozitív eredmény ⚠️ A közvélemény fokozott érdeklődéssel tekint az Alkotmánybíróság közeljövőben várható, az alkotmánymódosítást érintő döntéseire. Határoznia kell a testületnek az elmozdított államfő sorsáról, az ellenzéki politikusokat ellehetetlenítő új szabályokról és a kényszer nyugdíjazott alkotmánybírák védelméről. A Tűzfalcsoport által megkérdezett alkotmányjogi szakértő szerint a testület jogi mozgástere szűk, de elvileg megállítható lenne Magyar Péter ámokfutása. Az alkotmánymódosítás ellentétes a nemzetközi joggal, az uniós rendelkezésekkel és a magyar alkotmányos szabályokkal. Lenne tehát teendő. A szakértő szerint a Tisza kétharmados győzelme, Magyar Péter fékevesztett politikai stílusa, a nemzetközi környezet cinkossága determinálja az Alkotmánybíróság döntéseit. Emlékezzünk, Magyar Péter eredetileg a nyolc állami vezető, így az Alkotmánybíróság elnökének távozását követelte. Azután rájött, hogy a tizenöt tagú testület egyetlen tagjának elmozdítása nem hozza a várt eredményt a kibővülő hatáskör mellett. Az Alkotmánybíróság elnöke ugyanúgy eltávolítható lett volna mint a köztársasági elnök, de akkor a maradó tizennégy tag még tényleges ellensúlyt képezhetett volna és a Tiszás Sonnevend alkotmánybíró önmagában kevés lett volna. Ezért kellett további három alkotmánybírót azonnali hatállyal kényszernyugdíjazni, hogy a többi értse meg, hol a helye. Minden hozzáértő tudja, hogy az unió joga tiltja a nyugdíj korhatár átmenet nélküli megváltoztatását. Az Európai Unió Bírósága C-286/12. számú határozata az ilyen változtatást kárt okozó jogalkotásnak minősítette és tiltja. Az előző kormány hasonló rendelkezése több milliárd forint kárt okozott a magyar költségvetésnek és a bírák még az uniós döntés után több évig ítélkezhettek. A politikai kár jelentős volt. Magyar Péter megtehette volna, hogy a három alkotmánybírót – megfelelő kompenzáció mellett – rendelkezési állományba helyezi, de akkor elmarad a dermesztő hatás, ahogy az Emberi Jogok Európai Bírósága fogalmazott a Baka András mandátumát megtörő magyar alkotmánymódosítás kapcsán. Őt is jelentős összegű kártérítés illette meg. A cél tehát az alkotmánybírák megfélemlítése és a Tisza párt még idén Sonnevend mellett további öt bábot szavaz a testületbe. A szakértő szerint ilyen politikai nyomás mellett objektív döntés nem várható, Magyar Péter a bólogató jános miniszterei és képviselői segítségével akár az egypártrendszert is visszaállíthatja a 70 éves nyugdíjkorhatár mellett. Röviden összefoglalva a magyarság sorsa bevégeztetett…